2019. szeptember 20., péntek, Friderika napja van.
Email:  Jelszó: 

Belföld

Teljesen új gyülekezési törvény lehet

Várhatóan csak az ősszel kezdi tárgyalni a magyar kormány kvótaügyi panaszát az Európai Bíróság Völner Pál államtitkár szerint

Hídlap.hu — 2016.07.30. 14:10

A készülő új gyülekezési törvény kapcsán az ellenzéki pártok csak azt nem veszik figyelembe, hogy az Alkotmánybíróság szerint éppen a jelenlegi jogszabály alapján sérültek alapjogok, illetve ütköztek egymással – hangsúlyozta a Magyar Hírlapnak adott interjúban Völner Pál, az Igazságügyi Miniszté­rium parlamenti államtitkára. Az októberi kvótareferendumról elmondta: a népszavazás tisztábbá teheti a brüsszeli döntéshozatali mechanizmusokat is.

 

– Az Alkotmánybíróság (AB) döntése után nem volt teljesen világos, hogy teljesen új gyülekezési törvény készül, vagy a jelenlegi jogszabályt módosítják. Végül melyik megoldás valósul meg? 



– Egy új törvény megalkotása lenne a legpraktikusabb. Elsősorban alapjogvédelmi módosításokra van szükség, ennek jelentősége indokolja, hogy a pártállami időkben hozott törvényt felváltva új szerkezetű és számú jogszabályt fogadjon el a parlament. Az AB döntése alapján az év végéig meg kell alkotni az új szabályozást, amely biztosítja az otthon, a család és a magánélet védelmét is, a gyülekezés szabadsága mellett. Leghamarabb szeptemberben célszerű elkezdeni az ötpárti egyeztetéseket, hiszen akkor indul a parlamenti szezon. Reményeink szerint talán már novemberben olyan állapotba kerül a törvény, hogy el lehet fogadni.

 


– Az AB-döntés és -módosítás bejelentése után egyes ellenzéki pártok rögtön elkezdték kongatni a vészharangot, mondván, egy új törvénnyel biztosan csorbulnak majd a kivívott alapjogok. Jogos a félelem?

 


– Ezek az ellenzéki pártok csak azt nem vették figyelembe, hogy a határozat szerint éppen alapjogok sérültek, ütköztek más alapjogokkal. Az AB szépen kijelölte a kereteket, kimondva, ha egy tüntetést nem lehet adott helyen és időben megrendezni, akkor például a rendőrségnek alternatívákat kell felajánlania. Számtalan olyan garancia bukkan fel a határozatban, amely az alapjogokat a másik oldalról is biztosítja.



– Trócsányi László miniszter azt írta a Figyelőben, hogy a békés gyülekezés összekeveredett az állandósult közterület-foglalásokkal, a közéleti szereplők otthonai előtti területek rendszeres gyülekezési színhelyek lettek. Az új törvény alapján elkerülhető lesz például, hogy egy szervezet hónapokig sátorozzon mondjuk a Parlament előtt?



– Azt kell megvizsgálnunk, hogy a gyülekezési jog mennyire biztosítja a demonstrálás jogát. Ha a célt el lehet érni egy bizonyos szintű jelenléttel, megjelenéssel, akkor mérlegelni kell, hogy ezen túlmenően a demonstráció nem sért-e más alapjogokat, és vajon szükséges-e ilyen mértékben, avagy korlátlanul biztosítani ezt a lehetőséget. Ha valakinek van egy panasza, nem biztos, hogy hónapokig a környezetet elcsúfító módon kell demonstrálnia. Ráadásul minden csoda három napig tart, amikor elkezdődik egy ilyen demonstráció, akkor ez egy hír, de később már nem az. Egy ismétlődő demonstráció nagyobb figyelemfelkeltő hatással jár, mint az állandó jelenlét. Számos olyan káros leágazása lehet a mostani joggyakorlásnak, amely mások érdekeit sérti. És itt nemcsak azokra gondolok, akik ellen irányul a demonstráció, hanem akik ennek úgymond ártatlan elszenvedői, például a szomszédok. 



– A választási és kampánygyűléseket beleveszik az új törvénybe?



– Természetesen nem, hiszen a választások szabadsága külön történet. Ezekben az esetekben általában valami mellett tartanak demonstrációkat, nem valami ellen. A problémák pedig a gyülekezési jog kapcsán utóbbiból születnek. Ráadásul a választási gyűlések adott időszakhoz kötődnek, tehát a választások után az ezt biztosító jog már nem áll fenn. 



– Pintér Sándor belügyminiszter is kitért arra az AB-döntés kapcsán, hogy a rendőrség alternatívákat is felajánlhasson a tüntetőknek. Rugalmasabbá válnak a rendőrség és a bíróságok döntési jogosítványai?

 

– Remélem, hogy az AB által meghatározott kereteken belül igen. 



– Mikor tárgyalhatja az Európai Bíróság a magyar kvótabeadványt?



– Mivel a per előző szakaszai elhúzódtak, várhatóan csak 2016 őszén tűzi ki a bíróság a tárgyalást. Az írásbeli beadványok már a bíróságon vannak, aki beavatkozott a perbe, az megtehette észrevételeit, amelyre viszonválaszok is érkeztek. Az Európai Unió Tanácsa továbbra is azt állítja, hogy megalapozott volt a belügyi tanács rendelete. A megtámadott rendelet Görögország és Olaszország terheinek a csökkentését szolgálta volna, és egy évre szólt volna. Ez az idő lassan letelik, a terhek pedig nem lettek kisebbek ennek a két országnak sem. Ráadásul azok sem tartják be a dokumentumban foglaltakat, akik annak idején igent mondtak rá. Úgyhogy mindebből is jól látszik: Brüsszel javaslata – amelyet meggyőződésünk szerint jogszerűtlenül igyekszik végrehajtatni a tagállamokkal – nem jelent megoldást a migrá­ciós válságra.



– A bíróság döntése csak ránk vonatkozik majd, vagy generális érvényű lesz?



– Ha a bíróság úgy dönt, hogy a rendelet jogszabályellenes, akkor megsemmisíti azt, és így senkire sem fog vonatkozni. Ugyanakkor sokan szeretik összekeverni ezt az ügyet az állandó kényszerbetelepítési kvótával, amelyről a népszavazás szól.



– Mi történik, ha elveszítjük a pert?



– Akkor a hazánkba telepítendő migránsokról el kell döntenünk, hogy befogadjuk-e őket. Emellett egyébként kötelezettségszegési eljárásba lép az ügy, amely szankciókat vonhat maga után. És mint tudjuk, Brüsszel egyébként is büntetéssel próbálja fenyegetni a kényszerbetelepítést nem támogató nemzeteket.



– Közben újabb javaslatok láttak napvilágot, így a menekült- és bevándorlási ügyek teljes elvonása a tagállamoktól, esetleg támogatások visszatartása. Ezek ellen hogyan vehetjük fel a küzdelmet?

 

– Egy ilyen szabályozás megalkotása közös döntéshozatali mechanizmust követel meg, ahol szerintem nem kapná meg a szükséges támogatást. A magyar népszavazásnak demonstrációs jellege is lehet a többi tagállam számára. Érzékelhető az a feszültség, amelyet a Századvég felmérése is mutatott, amely rávilágított arra, hogy mást mondanak a politikai elitek és mást a közvélemény. Nem tartom kizártnak, hogy például a visegrádi négyek hasonló referendummal erősítsék meg álláspontjukat. Kérdéses, hogyan alakul az osztrák álláspont is, hiszen az egy évvel ezelőtti helyzethez képest már keményebben állnak a kérdéshez. A népszavazás tisztábbá teheti a brüsszeli döntéshozatali mechanizmusokat, amely nem a nyílt beszédről szól, hanem arról, hogy ha valaki akar valamit, akkor hogyan tudja azt „oldalazva elérni”. Itt vetődik fel az Európai Parlament (EP) szerepének megnövekedése által okozott probléma. A korábbi, viszonylag tiszta döntéshozatali mechanizmust a parlament szerepének felértékelődése többtényezőssé tette. Az EP-képviselők mandátuma a levegőben lóg. Nem tudni, hogy például Szanyi Tibor kinek az érdeke szerint jár el. Az MSZP, az ottani baloldali blokk vagy egyéb motivációk alapján? Elszakadnak egymástól a vélemények és a döntéshozatali folyamatok. A kérdés az, hogy a népképviselet az Európai Parlamenten keresztül megvalósítható-e egyáltalán.



– A kvótareferendumról egyesek azt mondják, akár ötven, száz évre meghatározhatja Európa sorsát. Túlzás?



– Egy népszavazás kimutathatja azt, amit a sajtó vagy a kormányok nem fognak. A referendumon részt vevő embernek mindegy, hogy valaki szerelemféltésből, elmezavarból vagy a dzsihád alapján követ el terrorcselekményt, el fogja ítélni ezt a fajta gondolkodást. És ezt ki is nyilvánítja egy népszavazáson.



– Információink szerint ősszel egyszerűsödhet a magáncsőd rendszere, amely talán eddig túl bürokratikus volt. Hol tart a folyamat?



– Látszik, hogy a magáncsőd ötlete akkor vetődött fel a KDNP-ben, amikor a devizahiteles probléma nagyon sokakat érintett. De a közben meghozott intézkedés révén a veszélyeztetett kör lényegesen lecsökkent. Jelenlegi adataink szerint 445 személy jelentkezett a rendszerbe. A változás inkább a bankokkal kapcsolatos terhek kérdését érintheti majd. 



– Az új büntetőeljárási törvényhez érkeztek-e már észrevételek, javaslatok?



– A közigazgatási egyeztetés során a tervezetet megküldtük a véleményezésre jogosultaknak, továbbá nyilvánosságra hoztuk a tárca honlapján is. Érkeztek is észrevételek, ezeket most összesítjük, feldolgozzuk, közben pedig a hivatásrendekkel is folyamatos konzultációt tartunk az ügyben. Az új törvény megalkotása során figyelembe kellett vennünk, hogy bár csökkent a regisztrált bűncselekmények száma, ennek ellenére nem csökkentek a bírók, rendőrök terhei, és ugyanúgy elhúzódnak a büntetőeljárások. Ezen mindenképpen változtatnánk.



– Tavasszal az állatvédő szervezetekkel kezdtek egyeztetéseket. Hol tartanak?



– Munkacsoportok alakultak, és pozitív hangulatú egyeztetések kezdődtek. Az érintett civilszervezetekkel közösen arra jutottunk, hogy a problémát egészében kell kezelni, és önmagában a Btk. szigorítása nem jelentene megoldást.

 

Forrás: Magyar Hírlap