2019. szeptember 15., vasárnap, Enikõ, Melitta napja van.
Email:  Jelszó: 

Régió

A "málenkij robot" áldozataira emlékeztek Kismaroson

Hídlap.hu — 2017.01.15. 17:26

A malenkij robotra elhurcolt német kisebbségre emlékeznek három napon keresztül Kismaroson. A település Zebegénnyel és Nagymarossal karöltve minden év januárjában lerója tiszteletét az áldozatok előtt. A három településről összesen 604 embert vittek el, sokan közülük nem élték túl a meghurcoltatásokat. Az újabb évforduló alkalmából szombaton konferenciával és a történteket felidéző dokumentumfilmmel, vasárnap szentmisével és koszorúzással emlékeztek az áldozatokra.

 

A település által megrendezett háromnapos programsorozat második napján a polgármester azt mondta, tele van ellentmondással a "málenkij robot", és sokan a mai napi nem mernek beszélni az átéltekről.
    

A rendezvényen az elhurcolásokat bemutató történész-konferenciát tartottak, majd levetítették a kismarosi és a nagymarosi elhurcoltak visszaemlékezéseiből készült két dokumentumfilmet.
    

Az elhurcolások "módszertanát" bemutató konferencián Bognár Zalán történész, a Károlyi Gáspár Református Egyetem docense elmondta, hogy akiket a Gulagra vittek, azoknál volt személyüket érintő ítélet, míg a magyar civil lakosságot előre megszabott munkatervek, megrendelt létszámok alapján szállították a Szovjetunióba.
    

Bognár Zalán hozzátette, hogy a Szovjetunióba "jóvátételi munkára", "málenkij robotra", vagyis kényszermunkára 1945-től elhurcoltakat kolhozokba, bányákba, gyárakba vitték és sokan közülük soha nem térhettek haza, mert az embertelen körülmények miatt életüket vesztették. Hozzátette: a második világháborúban hadifogollyá tett civilek többségében 16-45 évesek voltak, és sokszor vittek el nőket is, ha ez a létszámhiány miatt szükséges volt.     A kimutatások alapján, azokról a területekről, ahol nehezebben hajtották végre, vagy kudarcba fulladtak a háborús harci cselekmények, jóval több embert hurcoltak el, mivel az ott élő lakosságra foghatták, hogy nem sikerült a parancsok szerint elfoglalni a települést - magyarázta a történész. Az egyetemi docens elmondta, hogy előszeretettel vittek el mindenféle egyenruhával rendelkező embereket, vasutasokat, a volt budapesti közlekedési vállalat munkatársait és sokszor civileket öltöztettek katonai ruhába, hogy a felülről előírt létszámot teljesíteni tudják. Kitért arra, hogy a korabeli kommunista vezetők is panaszkodtak, hogy az ellenállás vagy sok esetben a párt tagjait is elhurcolták.
   

 Az egyetemi tanár kitért arra is, hogy egyes jelentések alapján lehet csak felmérni az elhalálozások számát, ilyen a boriszovi tábor negyedéves jelentése, amely 2262 elhunytról tesz említést. A rendezvényt pódiumbeszélgetés kísérte, amelyen Szomráky Béla újságíró, mint házigazda, Bognár Zalán történész, Tóth Tamás filmrendező és Neubauer Rudolf polgármester vettek részt. A rendezvény védnöke Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője volt.

 

Forrás: MTI