2019. október 20., vasárnap, Vendel napja van.
Email:  Jelszó: 

Közélet

Sózná a jeges járdát? Ne tegye! Megmondjuk, miért

Hídlap.hu — 2017.01.29. 12:09

A só károsítja, sőt, hamar kipusztítja a növényeket. Egy kormányrendelet kifejezetten előírja, hogy belterületi közterületen a síkosság mentesítésre olyan anyag használható, amely a növények egészségét nem veszélyezteti. Megmutatjuk, mely anyagokat érdemes használni, és számíthatunk-e büntetésre, ha mégis sóval szórjuk be a járdát.

 

A só elviekben alkalmas a fagymentesítésre, hiszen a hó és a só keverékéből létrejövő oldat fagyáspontja -15 Celsius fok, tehát eddig a hőmérsékletig eredményes a sós kezelés.

 

Ez azonban károsítja, sőt, hamar kipusztítja a növényeket, főleg, ha a sós havat, latyakot a járda szélére toljuk, egyenesen a fák tövébe, vagy a füves, dísznövényekkel beültetett sávra. Nem elhanyagolható tény, hogy a sózás következtében az utak, aszfaltfelületek is károsodnak, az olvadék a repedésekbe szivárog, ahol a következő fagyáskor szétrepesztheti azokat, valamint a közművek csöveit is károsíthatja a sós hólé – mondta a hirado.hu érdeklődésére Megyeri Szabolcs kertészmérnök.

 

Faforgács, homok, alternatív megoldások

 

Só helyett a szakember szerint jó ötlet például a tökéletesen veszélytelen, mégis hatásos faforgács kiszórása, melynek semmilyen mellékhatása nincsen – igaz, nem olcsó.

 

Hasonlóan jól működik a homok kiszórása, ám hatásfoka nem éri el a sóét.

 

Zeolitos kőzúzalékot is lehet használni, ez nem kártékony, és nem is kifejezetten drága.

 

Sikeresnek mondható az útkáli is, ami olyan keverék, amely tartalmaz kloridokat, ásványi zúzalékot és sót. Hatásfoka jó, a benne lévő (az önmagában alkalmazott sóhoz képest kevesebb) káros anyag pedig lassan, fokozatosan oldódik ki, így a csupasz sónál mindenképp jobb választás. Ahol fatüzelésű kályha, kandalló van a háznál, ott ennek hamuját is bátran lehet szórni a járdára, nem a legszebb látvány, de hatásos – javasolta Megyeri Szabolcs.

 

Az Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF) szintén a jégoldó és csúszásgátló tulajdonságokkal egyaránt rendelkező környezetbarát anyag alkalmazását javasolja, amely többek közt lehet a társaság által is használt zeolit alapú síkosságmentesítő anyag.

 

 

Érdekes kiváltóanyag a vinasz, mely egy, a cukorgyártás során keletkező melléktermék – mutatott rá a kertészmérnök, aki hozzátette, hogy ugyanakkor az a hátránya, hogy kifejezetten rossz szagú, ezért csak külterületi, nem lakott övezetekben szokták alkalmazni. Azonban hatalmas előnye, hogy olvadáskor a földbe szivárogva trágyaként működik, tehát a növényvilágnak kifejezetten hasznos.

 

Műtrágyát, vagy pétisót is használnak sok helyütt, főleg, ha nagyobb, vagy értékesebb zöldfelületről van szó. Nem káros a növényzetre kis mennyiségben, de túlzottan használva nagyon gyorsan ki lehet vele égetni mindent, persze ezt már csak utólag veszi észre az ember, mikor tavasszal nem zöldül a fű…

 

Megyeri Szabolcs a magyar fejlesztésű Transheat szóróanyagot is megemlítette, mely mentes a só kellemetlen hatásaitól, és azzal szemben egészen -28 Celsius fokig hatékony. Ára magasabb, mint a sóé, vagy a többi szóróanyagé, azonban adott területre a sónál jóval kisebb mennyiség is elegendő belőle.

 

 

Nem mindenhol tilos a só

 

A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) kormányrendelet 2010. szeptember 1-jén hatályba lépett bekezdése előírja, hogy belterületi közterületen – az úttest kivételével – a síkosság mentesítésre olyan anyag használható, amely a közterületen vagy annak közvetlen környezetében lévő fás szárú növények egészségét nem veszélyezteti.

 

Megyeri Szabolcs szerint azonban e rendeletet sokan félreértelmezik.

 

“Általános tévhit, hogy a sózás már nem engedélyezett. A rendeletben megfogalmazottak azt jelentik ugyanis, hogy ahol autók járnak, ott igenis engedélyezett a só használata. Mint azt tudjuk, az úttest soha nincs hermetikusan elzárva a közterület többi részétől, így szabályozás ide vagy oda, a só a fizika elemi szabályait követve akadály nélkül károsíthatja továbbra is a városi növényzetet, arról nem is beszélve, hogy nagyon sokan, vagy figyelmetlenségből, vagy megszokásból a mai napig használják fagymentesítésre a sót olyan helyeken is, ahol elvileg már nem szabadna” – hangsúlyozta a szakember.

 

Ellenőriz az FKF

 

A Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság közterület-felügyelői illetékességi területükön folyamatosan ellenőrzik a járdák takarítását, síkosság mentesítését. Ahol mulasztást észlelnek, ott felhívják a kötelezett figyelmét az elmaradt, de szükséges feladatok elvégzésére, valamint gondatlanságának esetleges következményeire – tájékoztatta az igazgatóság sajtószolgálata a hirado.hu-t. Amennyiben az érintett a figyelmeztetés ellenére sem végzi el a munkát, akkor a közterület-felügyelő a jegyzőnél kezdeményezhet közigazgatási hatósági eljárást.

 

Ha a közterület-felügyelő a belterületi közterületen a fás szárú növények egészségét veszélyeztető síkosság-mentesítésre használt anyag alkalmazását észleli, közigazgatási eljárást kezdeményezhet a jegyzőnél.

 

Forrás: hirado.hu

Fotó: MTI