2019. augusztus 23., péntek, Bence napja van.
Email:  Jelszó: 

Régió

585 milliós természetvédelmi fejlesztés a megyében

Hídlap.hu — 2017.02.13. 16:33

585 millió forintos természetvédelmi programot indít Komárom-Esztergom megyében a Duna-Ipoly Nemzeti Park. A projekt keretében a táti szigetek vizes élőhelyeinek helyreállítása, valamint a Gerecse, a Pilis és a Vértes denevérkolóniáinak védelme valósul majd meg a következő két évben.

 

A vizes élőhelyet fejleszti majd a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatóság a táti szigetcsoport térségében. Füri András, a nemzeti park igazgatója a hétfőn, Esztergomban tartott sajtótájékoztatón elmondta: a Dunai-szigetek élővilága az elmúlt évtizedek során jelentősen megváltozott az árhullámok elmaradása vagy egyre szeszélyesebb érkezése miatt. Az élővilág sokféleségének és számos védett faj egyedszámának csökkenése teszi indokolttá a beavatkozást, az élőhelyek helyreállítását. A vízvisszatartó műtárgyak építésével az árhullámok levonulásának késleltetése a cél, mindamellett a Duna- ártérre természetes állapotában jellemző vegetáció maradványának megőrzése, különösen a gyepek és a megmaradt természetes puhafa ligeterdők fenntartása, fennmaradásának elősegítése. Emellett szeretnénk egy olyan mesterséges víztestet is létrehozni, ahol a területen élő kétéltűek, halak biztonságos szaporodó helyet találnának – fejtette ki az igazgató.

 

 

A másik projekt a Pilisben és a Gerecsében valósul meg, ahol 19 barlangot és 5 mesterséges üreget zárnak majd le. Az igazgató elmondta: ezt elsősorban az indokolja, hogy ezeknek a bejárata sok esetben veszélyt jelent a nagyközönség számára. Emellett szeretnék, ha a barlangkutatók biztonságban tudnák megközelíteni az üregeket. A harmadik ok pedig az ott lévő élővilág, hiszen a Magyarországon lévő denevérfajok többsége barlanglakó is egyben. Nekik külön bejáratokkal segítik majd a közlekedést.  

 

Mindezeket a projektek be is fogják mutatni, építenek egy új tanösvényt Dunaalmás térségében, ahol több állomáson keresztül ismerheti majd meg a látogató a térség természeti értékeit.    

 

 

A sajtótájékoztatón Völner Pál, a térség országgyűlési képviselője úgy fogalmazott: ha belegondolunk abba a mondásba, hogy a föld nem az örökségünk, hanem kölcsönbe kaptuk az unokáinktól, akkor egy-egy ilyen projektnél egy kicsit büszkék lehetünk magunkra. Teszünk azért, hogy ezt a kölcsönt úgy tudjuk visszaadni, hogy minél jobban hasonlítson az eredeti állapothoz, az örökséghez. Tudjuk, hogy hatalmas, ezer milliárdos beruházások indultak el Magyarországon ebben az uniós ciklusban is, amelyek az építésről, a fejlődésről, a gazdaságfejlesztésről szólnak. Nagyon fontos, hogy ezek a beruházások mellett fordítsunk kellő figyelmet a természeti környezetre, és amit tudunk, őrizzünk meg. Erre dolgoztak ki a szakemberek egy olyan programsorozatot, ami minél inkább közelít majd az eredeti állapotokhoz és biztosítja majd az ott és a barlangban élő állatok fennmaradását. Úgy gondolom, ha ezek a projektek sikeresen megvalósulnak, akkor büszkék lehetünk arra, hogy nem csak megőriztük, hanem kicsit helyre is állítottuk azokat a korábbi viszonyokat, amelyeket elődeink ránk hagytak.

 

 

Bencsik János országgyűlési képviselő úgy fogalmazott: tájban élő emberek vagyunk és a gazdaságban lévő tevékenységeket azért végezzük, hogy kielégítsük az igényeinket. Mindezt úgy kell tennünk, hogy a természeti erőforrásrendszer, amelyben élünk, a lehető legkisebb mértékben sérüljön. Ha mégis sérül, akkor kötelességünk erőfeszítéseket tenni a helyreállításáért is. A két kiemelt program valóban szolgálni fogja a védett területek további védelmének erősítését, a megbomlott ökoszisztéma helyreállítását, de az ökoturizmus feltételeinek a javítását is – fejezte be gondolatait a képviselő.