2019. május 20., hétfő, Bernát, Felícia napja van.
Email:  Jelszó: 

Közélet

A kommunizmus áldozataira emlékeztek Esztergomban

Hídlap.hu — 2017.02.26. 18:52

A kommunizmus áldozataira emlékeztek szombat délután Esztergomban, Mindszenty József bíboros, hercegprímás szobránál. 

 

A megemlékezésen Völner Pál, a térség országgyűlési képviselője beszédében azt mondta: ha a Kommunizmus Emléknapját halljuk, akkor nem csak Magyarországra gondolunk, hanem arra a 100 milliónyi áldozatra is, akik világszerte áldozatul estek ennek az embertelen és gonosz ideológiának. Beleértve az oroszországi bolsevik, kommunista hatalomátvételt követő polgárháború sok milliónyi áldozatát, az éhen halt parasztokat, a kiirtott uralkodó réteget, a kínai kulturális forradalom áldozatait vagy éppen a kambodzsai milliónyi áldozatot, akiket lemészároltak az ideológiának a jegyében.

 

Völner Pál hozzátette: hallhatunk olyan magyarázatokat, hogy maga a kommunizmus ideológiája egy hibátlan, tökéletes alkotás, amit rosszul valósítottak meg. De, ha valaki fellapozza Marx és Engels műveit, 1845-ben már arról írtak, hogy a család egy csökevény, egy felbomlasztandó egység és a magántulajdont el kell törölni.

 

Azt mondta: mi magyarok is elszenvedői lettünk ennek a kommunista eszme uralomra jutásának. Már a vesztes világháború után, 1919-ben is, amikor a külső nyomás következtében összeomlott a legitim halatom, először vehették át az uralmat Magyarországon azok a Lenin-fiúk, akkor örökre megtanították a magyar népnek, hogy nincs szüksége terrorra, erőszakra, hagyományaink eltiprására.

 

 

Völner Pál kifejtette: Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát, 1947-ben ezen a napon hurcolták el a szovjetek, egy idegen megszálló hatalom katonái, felrúgva a parlamenti mentelmi jogot, érvényesítve azt a nyers erőszakot, amely a kommunista végleges hatalomátvétel jele volt. Itt állhatunk Mindszenty bíboros szobránál, akit 1948 karácsonyán ért utol ez a végzet. Miután a pártokat sikerült megtörniük, az egyházra került sor.

 

Az államtitkár úgy folytatta: mindezt követte az 1949-es torz alkotmány, amelyet nemrég sikerült eltörölnünk. Ez kimondta, hogy senkinek nincs tulajdonképpen semmihez joga, csak a kommunista pártnak. Az egyenlőség torz és abszolutista eszméje uralja majd ezt a világot, amelynek kimondása is már hazugság volt, hiszen maguk sem tartották be.

 

Völner Pál úgy fogalmazott: hallhattuk azt is, hogy a szocializmust majd építjük, de ez a kijelentés is hazug volt. Soha nem építettük. A szocializmus, mint olyan, nem létezett. Az, amit ennek hívtunk, az a kommunizmus lényege volt. Ha Észak-Koreára gondolunk, láthatjuk, hogy hova juthatnánk el és hol tarthatnánk napjainkban, ha minden úgy alakult volna, ahogy ők elképzelték. Lehet, lenne már atombombánk, csak épp nem lenne nemzeti tudatunk, egyházunk, parlamentünk, demokráciánk.

 

Hozzátette: minden kizárólagos ideológiát el kell vetnünk, arra is figyelmeztet ez a nap. Nem csak korlátlan egyenlőség rejti ezeket a hazug veszélyeket, hanem a korlátlan szabadság is, amelynek hirdetői is hamis eszméket diktáltak. Korlátlan szabadság nem létezhet mások szabadságának sérelmei nélkül. Nem hagyhatjuk azt sem, hogy valaha újra egy korlátlan eszme uralja ezt az országot, és felforgassák azt a világot, amelyet építünk, próbálunk megőrizni. Emellett arra is figyelmeztet ez a nap, hogy legyünk függetlenek, őrizzük nemzeti hagyományainkat, egyházainkat, családjainkat és ne engedjünk külső beleszólást. Ha erről a napról mindig megemlékezünk, akkor tudjuk megvédeni magunkat, családjainkat, gyermekeinket attól, hogy eszek az eszmék ismét táptalajt nyerjenek.

 

 

A megemlékezésen Bánhidy László, Esztergom alpolgármestere is köszöntötte a jelenlévőket. Azt mondta: nehéz erről az időszakról beszélni, mert sokáig hallgatni kellett róla. Döbbenetes ez a kettős mérce, amiből talán azt lehetett kihozni, hogy velünk bármi megtörténhet, bárki elpusztíthat bennünket. Még a hidegháború idején sem mertek nyíltan kiállni Kovács Béla mellett, nehogy megsértődjenek az egykori szövetségesek.

Úgy fogalmazott: ez a pusztítás, amely 700-800 ezer embert érintett lélekben és fizikai értelemben is, döbbenetes. Nagyon fontos, hogy emlékezzünk és elmondjunk mindent a fiatalságnak, hogy tanuljanak belőle.

 

 

Kiss-Maly László esperes, szentgyörgymezői plébános arról beszélt, hogy a keresztény tanítás szerint a megbocsájtás lehetséges, de a feledés nem.

Az mondta: a kommunista, ateista diktatúra mindent megtett, hogy a lelket is elpusztítsa. Az, hogy nem sikerült, azok áldozatának is köszönhető, akik tudatosan vállalták a fizikai, lelki szenvedést, a küzdelmet, a diszkriminációt, a fogságot. És mindezt a ma fontosnak tartott értékekért: a hazáért, szabadságért, igazságért. 

 

 

A megemlékezést a Fidesz Esztergomi Szervezete, a KDNP Esztergomi Szervezete, az Ezredév Polgári Társulás, az Esztergomi Polgári Körök, a Limes Anavum Honismereti Társulás, valamint az MKP Párkányi Szervezete közösen szervezte.

 

Fotók: Keppel Dániel