2019. szeptember 20., péntek, Friderika napja van.
Email:  Jelszó: 

Nagyvilág

Időjósló nap a mai - Gergely napi népszokások

Hídlap.hu — 2017.03.12. 18:09

Március 12-e Gergely napja, s tavaszkezdő, meleg váró nap. A Juliánus-naptárban a tavaszi napéjegyenlőség  pont ekkorra esett.

 

Régen e napon a gyerekek acélt és tűzkövet tartva kezükben így köszöntöttek: “acélt hoztam, tüzet ütöttem kegyelmeteknek”. Az acélt úgy  vágták  földhöz, hogy az egy darabig forogjon; a tavaszba forduló napot idézték meg vele.

 

Időjósló nap a mai

 

Úgy tartják: Ha Gergely megrázza a szakállát, még áprilisban is hó lesz.

 

Rendszerint hideget hoz: Gergely uram nagy ravasz, hidegre vál’ a tavasz. Azt is mondták: Mátyás, Gergely két rossz ember, mert mindkét napon lehűl az idő.

 

Megfigyelték azt is, hogy "Gergely-napi szél, Szent Gyögy-napig él."


Zalaszentbalázs szőlősgazdái szerint a Gergely napján metszett tökékről sok szőlőt lehet majd szüretelni.( Őket bizonyára a lugasban találjuk akkor is, ha Gergely megrázta a szakállát.)

Hideg ide vagy oda, búzát, rozst, hüvelyeseket és palántás növényeket ültettek Gergely napján.

 

 

A népnyelvben:

Gergely rázza a szakállát, mondták, ha március 12-én havazott.
Mérges, mint a Gergely-napi idő, vagyis nagyon mérges.
gergely vagy gergelyes, a Gergely-napot köszöntő gyerek neve
Gergely-napi virág, a hóvirág
gergelyvíz, a templomok és oltárok szentelésénél használt víz neve, amely hamut, bort és sót is tartalmaz. Azért hívják így, mert Nagy Szent Gergely pápa írta elő a használatát.

 


Kit ünneplünk ezen a napon?

 

A nap ünneplését IV. Gergely pápa rendelte el 830-ban, aki elődjét, I. (Nagy) Gergely pápát, az iskolák alapítóját, a gregorián éneklés megteremtőjét az iskolák patrónusává tette.

 

Régen Gergely napján vetélkedőket tartott a diákság, diákpüspököt is választottak Gergely emlékére, a gyermekek katonást játszottak, a várost, falut körüllovagolták. "Szent Gergely vitézei" verselve, énekelve új diáktársakat toboroztak az iskolákba. A képen gergelyezők láthatóak:

 

 

Mi a gergelyjárás?

 

A gergelyjárás az iskolás gyermekek toborzó és adománygyűjtő színjátéka volt.

 

A gergelyjáráson a szegény tanulók kéregettek, mendikáltak. A diákok életének  része volt, hogy kéregetéssel teremtsék meg tanulásuk anyagi alapjait. Idővel a tanulók tanítóik számára is gyűjtötték az adományt, melyet esetenként együtt fogyasztottak el az iskolában. Ne is mondjátok, hogy ezt elevenítsük fel!

 

A XVII. századtól a tanulók iskolába hívogatása is a gergelyjárás része lett. Azért ekkor, mert a  reformáció következtében gombamód szaporodó protestáns iskolákba a tanulókat maguk a tanítók toborozták, mivel ekkor még híre-hamva sem volt a tankötelezettségnek. A Gergely nappal kezdődött és zárult a tanév.

 

Manapság az elsősök szoktak elmenni az óvodába, s "toborozzák" a nagycsoportosokat, ez igen kedves felélesztése a szokásnak. A szokás tehát tovább él.

 

Forrás: sokszinuvidek.hu

Fotó: Mozaik Kiadó és hagyományőrzés.tlap