2019. május 20., hétfő, Bernát, Felícia napja van.
Email:  Jelszó: 

Kultúra

Nemzeti emlékhely lett a Várhegy és a Víziváros

Hídlap.hu — 2017.03.26. 21:21

Nemzeti emlékhellyé avatták szombat délelőtt az esztergomi Várhegyet és a Vízivárost. Az ünnepség keretében leplezték le az ezt jelképező sztélét is. A nemzeti emlékhelyek történelmünk legfontosabb helyszínei, lehetőséget nyújtanak arra, hogy a hozzájuk ellátogatók számára megtapasztalhatóvá tegyék a magyar történelem sorsfordító eseményeit, tragédiáit és dicső pillanatait.

 

A rendezvényen Völner Pál államtitkár, a térség országgyűlési képviselője elmondta, hogy korábban Erdő Péter bíborossal és Romanek Etelka polgármesterrel kezdeményezte a Várhegy és a Víziváros nemzeti emlékhellyé nyilvánítását, és ez az ünnepség Esztergomot a parlament szemében is méltó helyére emeli.

Hozzátette: az esztergomiak büszkék lehetnek városuk történelmi múltjára. Fontos, hogy ez ne a gőg, hanem az alázat büszkesége legyen.

 

 

Völner Pál, államalapító királyunk szavait idézte, aki így szólt fiához: semmi sem emel fel, csakis az alázat, és semmi sem taszít le, csakis a gőg és a gyűlölség.

Az államtitkár úgy fogalmazott: ebből tanulhattunk ezer éves történelmünk során. Ez az alázat, ez a felelősség volt az, ami legjobbjainkat vezette, akik a hazáért, a kereszténységért adták életüket. Az ő neveik és ezek az események bennünket is köteleznek arra, hogy alázattal építsük ezt az országot, őrizzük ezt az örökséget.

 

 

A képviselő hozzátette: mi, magyarok sokszor pesszimisták vagyunk, folyton azt soroljuk, mi minden veszett el, mennyivel szerencsésebbek mások. Azt hiszem, ez a nap is arra figyelmeztet, hogy rengeteg örökségünk van, és ami el is veszett, csak erőt ad ahhoz, hogy ennek ellenére is érdemes küzdeni. Fent kell maradnunk és utódainknak tovább kell örökíteni mindazt, amit őseinktől kaptunk.

 

 

Romanek Etelka polgármester beszédében úgy szólt: a magyar és az európai kultúra és a kereszténység szelleme az, amely megkérdőjelezhetetlenül méltóvá teszi e helyet arra, hogy magyar nemzeti, és azon túl európai és keresztény emlékhelyként hirdesse a továbbiakban mindazt, amit Szent Istvánnal kezdődően Esztergom jelent.

 

 

Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója köszöntőjében bejelentette, hogy a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottságnál kezdeményezik Szent Kőrösi Márk esztergomi nyughelyének védetté nyilvánítását is. 

 

A sztélét Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek áldotta meg.

 

A bíboros úgy fogalmazott: Szent István volt az, aki sziklára építette a házat, ennek az országnak, népnek a házát, és ezen a sziklán minden viszontagság ellenére máig nem vett erőt a pusztulás. Ennek a jelképe Esztergom. És jelképe annak is, amire azt lehet mondani, hogy kereszténység a Kárpát-medencében, hogy magyar kultúra, magyar nemzeti azonosság. Minden kultúra az életnek egyfajta egységét jelenti, az emberi közösség életében egységet teremt. Ezért a kultúrák középpontjában mindig egy világnézet áll, és az a világnézet, amit Szent István elfogadott, máig is minden megpróbáltatás és nehézség ellenére időtállónak bizonyult. Alkalmasnak arra, hogy megszervezze körülöttünk a teret és az időt – fejtette ki gondolatait Erdő Péter.

 

 

A bíboros hozzátette: a sztélé megáldása jelképes értékű a mai napon. Nem csak azért, mert a leleplezés pillanatában ütött az óra, új idő kezdődik. Reméljük, hogy itt Esztergomban kezdődik az új idő, amikor majd talán az eddig üresen álló, vagy romos épületek is megújulnak.

 

 

A Nemzeti Örökség Intézete így határozza meg a nemzeti emlékhelyeket: történelmünk legfontosabb helyszínei, az emlékezet egyszerre szimbolikus és valóságos terei. Bár gyakran fontos építészeti alkotások, nem elsősorban műemléki szempontok alapján számítanak jelentősnek, hanem kiemelkedő történelmi szerepük miatt. Lehetőséget nyújtanak arra, hogy a hozzájuk ellátogatók számára megtapasztalhatóvá tegyék a magyar történelem sorsfordító eseményeit, tragédiáit, de dicső pillanatait is. Jelenleg 17 nemzeti emlékhely található az országban, amelyek jelentőségét a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság javaslata alapján az Országgyűlés törvénnyel ismerte el. Ezek egységes megjelöléséről a Nemzeti Örökség Intézete gondoskodott. A felállított sztélék nem csupán egységesen és könnyen felismerhetővé tették  az emlékhelyeket, de tömören azok jelentőségéről is tájékoztatják  az érdeklődőket. A nemzeti emlékhelyek sztéléjén nemzeti lobogó van.