2019. augusztus 23., péntek, Bence napja van.
Email:  Jelszó: 

Sajtóközlemények

Tájékoztató a településképi rendeletről

hídlap — 2014.02.18. 07:36

Esztergom Város Képviselő-testülete 2014. január 23-i ülésén elfogadta a településképi bejelentési eljárásról és településképi kötelezésről szóló 2/2014. (II. 3.) önkormányzati rendeletét (a továbbiakban: Rendelet). 

Az elfogadott jogszabály az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési munkákkal kapcsolatos bejelentési eljárást és kötelezést szabályozza Esztergom közigazgatási területén. A Rendelet 2014. február 3-án kihirdetésre került, a kihirdetés követő 30. napon lép hatályba. Fontos tudnivaló, hogy a rendeletnek visszaható hatálya természetesen nincs, annak előírásait a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell majd alkalmazni.

Az önkormányzati rendelet megalkotására a tavaly év elején életbe lépett „építési törvény” ad lehetőséget. A cél az, hogy a települések megvédhessék jellegzetes utcaképüket, városképi jellegzetességeiket, a város arculatának védelméről gondoskodjanak. A most elfogadott szabályok kizárólag az építési engedély nélküli tevékenységekre vonatkoznak.

A településképi bejelentési eljárással érintett tevékenységeket a Rendelet 1. melléklete tartalmazza, amely Esztergom közigazgatási - nem műemléki jelentőségű  területein, vagy ott ahol egyéb engedélyek beszerzése szükséges - határain belüli területekre vonatkozik. Ez Esztergom esetében a Belváros, Szenttamás, Víziváros és a Várhegyen kívüli területeket érinti. A jellemzően családi házas beépítésű területeken az engedély nélkül elhelyezhető építmények és tartozékok jelentősen befolyásolhatják az utcaképet. A cikk végén található ábrákból jól látszódik, hogy mivé válhat egy lakóházas övezet, ha az építés minden szabályozás nélkül történik.

A Rendelet 2. mellékletében felsorolt helyi építési szabályzatok és szabályozási tervek részben eddig is tartalmaztak a Rendeletben foglaltak tevékenységekkel kapcsolatos előírásokat, melyeket be kellett tartani, ezek most ezzel a Rendelettel együtt alkalmazandók.

A Rendelet 5. § (4) bekezdése értelmében „a Polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntését és a döntés ellenőrzését az önkormányzati főépítész készíti elő”, aki a szakmaiságot képviseli. A döntést a mindenkori polgármester hozza, írja alá, hiszen a Kormányrendelet az ő feladatkörébe sorolja mindezt, mint hatósági jogkört. A főépítész munkáját a helyi tervtanács segíti, és az elmúlt évek tapasztalatai alapján a több építész szakmai véleményét tükröző döntést mind a polgármester, mind az építtetők elfogadták. Ez a gyakorlat ezentúl sem változik.

Amennyiben a döntést a felek nem fogadják el, jogorvoslati lehetőséggel élhetnek: „A Polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntése ellen Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületénél lehet fellebbezéssel élni. (Rendelet)”

Abban az esetben, ha a bejelentést elmulasztják, a tiltást megszegik, az építési tevékenység, illetve reklám-elhelyezés nem illeszkedik a településképbe, vagy ellentétes a helyi építési szabályzattal, településképi kötelezés alkalmazható. Az eljárás keretében az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására; a helyi értékvédelemmel összefüggő kötelezettségek teljesítésére; a reklám-elhelyezés megszüntetésére kötelezhetők a szabályszegők.

Amennyiben a kötelezett a kötelezésben foglaltaknak a megadott határidőn belül nem tesz eleget, 50.000 forint pénzbírsággal sújtható.

A rendelkezés megkönnyíti az építési tevékenységet, a 8 napos ügyintézési határidő pedig rugalmasabb keretet biztosít az építtetőnek. A nem építési engedélyköteles munkák így az élethez jobban alkalmazkodnak, ám a szakmai kontrollt biztosítani kell. Ezért ad felhatalmazást erre egy magasabb rendű jogszabály (Törvény), hogy a helyi sajátosságokat tartalmazó szabályzat (Rendelet) megalkotásra kerüljön. A hosszadalmas ügymenet lerövidítésével nagyobb felelősség hárul a főépítészre és a polgármesterre, de kontrollként a testület felülbírálhatja döntésüket. Ezt nyilvánosan teszik, tehát a város lakossága a településképet befolyásoló tevékenységről azonnal értesülhet. Az eddigi gyakorlat szerint a lakosokat segítő, és a település építészeti színvonalát emelő rendeletet alkotott meg Esztergom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete.

További tájékoztatást a Főépítészi Irodán kérhetnek a 33-542-019 telefonszánom, illetve személyesen ügyfélfogadási időben.

Melléklet:

A 2012. október 30-án kihirdetett, a településfejlesztéssel, a településrendezéssel és az építésüggyel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CLVII. törvény jelentősen módosította 2013. január 1-től többek között az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) rendelkezéseit, és új helyi jogszabályok megalkotására adott felhatalmazást. Így az Étv. 62.§ (6) bekezdése alapján felhatalmazást kap a település arra, hogy rendeletben állapítsa meg „azon - jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött – építési tevékenységek, rendeltetésváltoztatások és reklámelhelyezések körét, amelyek megkezdését településképi bejelentési eljáráshoz köti, valamint a településképi bejelentési eljárás részletes szabályait, … valamint a településképi kötelezési és a településképi véleményezési eljárás részletes szabályait, a településképi kötelezettség megszegése és végrehajtása esetén alkalmazható bírság esetköreit és mértékét.”

Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. mellékletében olvashatóak azon építési tevékenységek, melyekhez nem szükséges az építési engedélyezési eljárás lefolytatása.

A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormány rendelet (továbbiakban: Településrendezési Kódex) 23. § (1) bekezdése alapján az építési tevékenységgel érintett telek helye szerinti település polgármestere településképi bejelentési eljárást folytathat le:

„a)   az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben építési engedélyhez nem kötött azon építési tevékenységek tekintetében, melynek megkezdését,

b)    azon reklámok elhelyezése tekintetében, melyek elhelyezését,

c)    azon építmények rendeltetésének megváltoztatása tekintetében, melyek rendeltetésének megváltoztatását a települési önkormányzat helyi önkormányzati rendeletben bejelentési eljárás lefolytatásához kötötte, és az eljárás részletes szabályairól, valamint az igazolás érvényességi idejéről helyi rendeletet alkotott.

A Településrendezési Kódex 23. § (2)-(3) bekezdései határozzák meg a településképi bejelentés tartami követelményeit is. A Településrendezési Kódex 26. § értelmében az Étv. 29. § (6) bekezdésében meghatározott esetkörben „a polgármester településképi kötelezési eljárásban az érintett ingatlan tulajdonosát – helyi építészeti értékek, a településkép védelme érdekében – az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.”

Az alábbi ábra jól szemlélteti az engedély nélküli építési tevékenységek városképi hatását:
(forrás: Építész Közlöny 2013. decemberi 231 szám – Tényi András)

A legutolsó képen jól látszódik, hogy az engedély nélkül építhető tárgyak (fóliasátor, kerti medence, lugas, játszótér, siló, napelemek, parabola antennák, reklámfelületek, előtetők, zászlórudak, kukatároló, rendezvénysátor, szobor, gépkocsi-tároló, kertilépcső, kémények, napernyő, fedett terasz) mivé teheti a takaros portát.

Városházi infromáció