2019. szeptember 15., vasárnap, Enikõ, Melitta napja van.
Email:  Jelszó: 

Gazdaság

A vendéglátóipar a legkockázatosabb szektor

hídlap — 2014.05.07. 12:42

A vendéglátóiparban mentek csődbe a legmagasabb arányban cégek Magyarországon az ágazatban működő vállalkozások számához képest az idei év első negyedévében, hosszú évek óta először megelőzve az építőipart is - tájékoztatta a Bisnode üzleti információszolgáltató az szerdán MTI-t.


A vendéglátóipari szektor bedőlési aránya 4,66 százalék volt 2014 első három hónapjában, míg az építőiparé 4,58 százalék. A szektorban a szállodai szolgáltatás bedőlési aránya alacsonyabb, mintegy 3 százalékos, a vendéglátáson belül az éttermi és mozgó vendéglátásé 4 százalék körüli, a legkockázatosabb tevékenység pedig az italszolgáltatás, ahol a cégek majdnem 6 százaléka szűnt meg - ismertette közleményében a Bisnode.
    Az elemzésből kiderül, hogy több mint 25 000 cég foglalkozik ma Magyarországon éttermi- vagy italszolgáltatással és mintegy 4000 társaság folytat szálláshely szolgáltatást. A szektoron belül a legtöbb vállalkozás, 16 800 társaság, az összes cég mintegy 57 százaléka a cégbejegyzés szerint főtevékenységének az "éttermi, mozgó vendéglátást" jelölte meg.   A kimutatás nem tartalmazza a vendéglátási tevékenységet folytató egyéni vállalkozókat illetve azon társas vállalkozásokat, amelyek nem főtevékenységként foglalkoznak vendéglátással.
    A nemzetközi cégminősítő közleményében azt is kiemelte, hogy a kockázatok ellenére egyre több cég alakul a vendéglátóiparban, a tavalyi év első negyedévéhez képest idén majdnem megduplázódott a cégalapítások száma. Az új vállalkozások kétharmadát az éttermi, mozgó vendéglátásban hozták létre, a szektorban mintegy 448 új céget alapítottak.
    Területileg a Balaton környékén - Zala, Somogy, Veszprém megyében - illetve Vas megyében tevékenykedik a legtöbb vállalkozás a vendéglátóiparban - tájékoztat a Bisnode.
    Az elemzés idézi a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége által kiadott trend riportot, amely szerint a magyarok csupán 3 százaléka jár étterembe, szemben például az olaszországi 25-30 százalékos aránnyal, így a magyarok visszafogott étterembe járási szokásaival is magyarázható az éttermi- és italszolgáltató tevékenység magas kockázatossága.