2020. augusztus 8., szombat, László napja van.
Email:  Jelszó: 

Izgalmas részéhez érkezett május 7-én a Hogyan Tovább? esztergomi közéleti fórum sorozat. A beszélgetés szereplői – a helyi közművelődési, kulturális és művészeti élet vezetői – nem palástolták abbéli álláspontjukat sem, hogy az esztergomi kulturális élet sok kimagasló eredménye ellenére és mellett, jelenleg méltatlan állapotban van.

„Hogyan tovább esztergomi kulturális élet?” címmel nyílt meg május 7-én, este 6-tól nyilvános kerekasztal beszélgetés a Szentgyörgymezői Olvasókörben. A házigazda Heer Ádám mellett Koditek Pál, az Esztergom Barátainak Egyesülete elnöke sorra mutatta be az estre meghívott vendégeket, Kókay Krisztina képzőművészt, Kaposi Endre festőművészt, CÉH elnököt, Horányi László színházigazgatót, Tóth Tamást, a Féja Géza Közösségi Ház igazgatóját és Polgár Józsefet, a Szentgyörgymezői Olvasókör igazgatóját.

A közel teltházas rendezvényen elsőként az esztergomi kultúra jelenlegi állapotáról tettek kijelentéseket a résztvevők. A felszólalók beszédei már ekkor mutatták, hogy mondhatni kettős a megítélés, hiszen a város gazdag művészeti, kulturális és közművelődési élete mégis sok-sok hiányosságot, vagy, ahogy az egyikük fogalmazott: siralmas állapotokat mutat.

 

A képzőművészek, művelődési ház igazgatók és a szabadtéri színház vezetője a maguk karakterének és területének megfelelően elemezte az esztergomi kulturális helyzetet. Kókay Krisztina főként a szerteágazó művészeti életről tett említést, Kaposi Endre többek között komoly kritikát fogalmazott meg egyes köztéri szobrok méltatlan állapotáról.

A legmarkánsabb hozzászóló kétségtelenül Horányi László volt, aki az Esztergomi Várszínház igazgatójaként a város kulturális megújhodásának lehetőségeit több nézőpontból is elemezte, így többek között egy remélhetőleg majdan működő, színházi előadások és koncertek profi kivitelezésére alkalmas művelődési központban látja a megoldás egy részét. A hozzászólók többsége egyfajta hitvallást tett az esztergomi kultúra illetve közművelődés mellett. 

 

Az olvasókör és a közösségi ház vezetője is úgy látja, hogy a 2010 óta kialakult „a kultúrát háttérbe szorító bipoláris politikai”,  nehezebb anyagi, működési helyzetben is a maximumot sikerült kihozni az általuk irányított intézményekben, ez a visszajelzésekből is kiderül. Polgár József és Tóth Tamás is úgy vélekedett, hogy a létrehozott értékeknek folytonosság, megmaradás kell, ez vonatkozik a néptánctól a klubmoziig minden területre.

 

Az est egyik összegzése mindenképpen az volt, hogy a résztvevők szerint fontos, hogy Esztergom kulturális intézményei, közösségei, vonalai a már meglévő értékhordozó irányba mutassanak az elkövetkezendőkben is. Ezen túl pedig nagyon fontos, hogy a helyszínek, az elgondolások az igénynek megfelelő pénzmennyiségből valósulhassanak meg.