2020. december 2., szerda, Melinda, Vivienn napja van.
Email:  Jelszó: 

ARCHÍVUM

Ez a régi hidlap.hu szöveges archívuma, amely a 2014. február 12-ig keletkezett cikkeket tartalmazza.
Az itt található anyagok nem feltétlenül tükrözik az új szerkesztőség véleményét.

Emlékülés Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére

2007-11-19 16:04:44

A középkorban Szent Erzsébetről elnevezett templom és ispotály állt Esztergomban

(kép) Tudományos emlékülést rendezett Árpád-házi Szent Erzsébet születésének nyolcszáz éves évfordulója alkalmából az Árpád-házi Szent Erzsébet középiskola és a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület. Az iskola dísztermében Chalupa Zoltán iskolaigazgató köszöntötte a vendégeket, felidézve az iskola történetét.
 

Az Árpád-házi Szent Erzsébet középiskola előzményei 1860-as évekig nyúlnak vissza. A városban megtelepedett Szatmári Irgalmas Nővérek leánygimnáziumot és líceumot működtettek az 1948-as államosításig. Az államosított egykori leánygimnázium 1989-ben önállósult egészségügyi szakközépiskolaként, és felvette Árpád-házi Szent Erzsébet nevét, majd visszakerült az alapító rendhez. Knapp János Pál alpolgármester megnyitójában kiemelte, hogy az önkormányzat mindent megtett azért, hogy az oktatási intézményeket és zárdát magában foglaló Duna- parti épületegyüttes visszakerüljön az egykori építtető Szatmári Irgalmas Nővérekhez. A köszöntők után az Árpád-házi Szent Erzsébet általános és középiskola tanulói Vereckei Attila vezetésével irodalmi és zenei műsorral elevenítették fel az Európa–szerte tisztelt, szent életű királylány alakját.

(kép)

A tudományos emlékülésen nagyon érdekes esztergomi vonatkozásokról is halhattunk Árpád-házi Szent Erzsébettel kapcsolatban. A Magyarországon megtelepedő ferences rendnek Esztergomban volt a központja. – tudtuk meg Bánhidy Vajk előadásából. Szent Erzsébetet a ferencesek saját szentjükként is tisztelték és szentté avatása után öt évvel 1240-ben már tiszteletére elnevezett templomot építettek Esztergomban az akkori királyi város területén, vélhetően a mai ferences templom és rendház közelében. A Szent Tamás –hegy alatt lévő Hévíz területén állt a keresztesek Szent Erzsébetről elnevezett ispotálya és rendháza. A tatárdúlás idején a vár kivételével minden templom és épület elpusztult a városban. Szent Erzsébet szobra áll az 17o5-ben épült zárdatemplom homlokzatán és a főtéren álló Szentháromság szoborcsoport egyik alakja Szent Erzsébet. A szentgyörgymezői lakóparkban utcát neveztek el róla.Varga Kapisztrán ferences szerzetes előadásában arról szólt, hogy ferences legendák között is helyet kapott Esztergom Szent Erzsébettel kapcsolatban. A legenda szerint az esztergomi rendházba látogató István a rend ötödik provinciális elöljárója meglátott egy Szent Erzsébetről festett képet. Utasította a rendház vezetőjét, hogy Erzsébet ruháját fessék át a ferences rend ruhájára, mert a ferences lelkület szerint élt szentet megilleti, hogy a rend ruhájában ábrázolják.

(kép)

Az emlékülést a vajdasági magyar diákok és az Árpád-házi Szent Erzsébet iskola közös műsora zárta, majd Jánoki Dorottya művészettörténész megnyitotta Tóthné Pálmai Katalin textilművész Szent Erzsébetről festett selyemképeinek az iskola dísztermében rendezett kiállítását.

(kép)

A Szent Erzsébet rendezvénysorozathoz csatlakozva hétfő délelőtt szentmisét tartottak a Bazilikában, ezt követően pedig koszorúzással tisztelegtek az intézmény diákjai és óvodásai Árpád-házi Szent Erzsébet főtéren lévő szobra előtt. Ez utóbbi momentum immár ötéves hagyománya az oktatási-nevelési intézménynek.

(kép)

Szent Erzsébet élete

II. András és Merániai Gertrud leánya, Erzsébet négyéves korában került Türingiába Lajos bajor gróf menyasszonyaként. Már kisgyermekként elnyerte az emberek szívét, hiszen a magyar uralkodókhoz méltón egyenlő társaként kezelte az embereket az alárendelő hierarchián alapuló társadalomban. Még játékát is megszakította, hogy „Istent szeresse”, amit anyósa, Zsófia grófné igen rossz szemmel nézett. A politikai érdekben született házassága Isten ajándékaként igaz szerelemben telt. Hatására férje igazságos uralkodó lett, és támogatta felesége Istennek ajánlott szolgálatát. Erzsébet legbensőbb titka s egyúttal legvonzóbb vonása az volt, hogy tökéletes összhangot tudott teremteni az Isten és a férje iránti szeretet között. Gyermekei születése után árvák számára menhelyet és 28 ágyas kórházat alapított, majd Assisi Szent Ferenc követőjeként belépett a világiakat összefogó ferences harmadrendbe és szegényeket segítő áldásos tevékenységét e rend tagjaként is végezte. Férje halála után gyermekeivel elhagyta a wartburgi várat, a pápa lelki vezetőjeként Marburgi Konrádot jelölte ki. Özvegyi javaiból Erzsébet ispotályt rendezett be Marburgban, és ő maga is ott ápolta a betegeket a ferences harmadrend szürke ruhájában. Erzsébet 1231 novemberében megbetegedett és elhunyt. Halála után négy évvel már szentté avatták.

(kép)

Muzslai-Pöltl