2018. november 21., szerda, Olivér napja van.
Email:  Jelszó: 

ARCHÍVUM

Ez a régi hidlap.hu szöveges archívuma, amely a 2014. február 12-ig keletkezett cikkeket tartalmazza.
Az itt található anyagok nem feltétlenül tükrözik az új szerkesztőség véleményét.

A felszálló fehér füst históriája

2013-02-25 13:04:00

A következő pápa megválasztása, illetve személye a 118 tagú konklávé tagjainak szavazataitól függ. A kétharmados vagy egyszeri többség eléréséig vajon hányszor száll föl fekete füst, jelezve az eredménytelenséget, amíg végre fehér füst száll majd fel a sixtusi kápolnából? Gyorsított választási folyamat lesz vagy váratlan fordulatokkal tarkított hosszadalmas huzavona? Nyilvánvaló, a jó milliárdnyi katolikus hívő érdeke az, hogy minél hamarább betöltse az új pápa Szent Péter utódjának a székét. De hogyan is zajlik a mindig történelmi különlegességnek számító pápaválasztás, a konklávé imákkal és mérlegelésekkel teljes, felelős időszaka?

 

 

Ima fegyveres őrizet mellett

A konklávé a római katolikus egyház kardinálisainak közössége, akik jogosultak megválasztani a pápát, és Róma püspökét, Szent Péter székének betöltőjét. A konklávé szó latin eredete a conclave – szoba szó, ami összefüggésbe hozható a cum clave kifejezéssel, aminek jelentése: kulccsal elzárható. Utalás ez arra a helyre, ahol zárt ajtók mögött, abszolút titkosan választják a katolikus egyházfőt. Voltak időszakok, amikor kifejezetten fegyveresen őrizték a helyet, hogy egy lélek se ki,se be ne mehessen, csak az arra jogosultak. Így volt ez például a középkorban is, amire az 1415-ből származó kép is utal.  A fegyveres őrizet a mai napig „kijár” a konklávénak. A „pápaválasztó gyűlés” intézménye az olasz városközösségek mintájára alakult ki és szilárdult meg a 12. század óta. 1059 húsvétján a lateráni zsinat In nomine Domini/Az Úr nevében kezdetű pápaválasztásról szóló dekrétumában a kardinális püspökökre, a kardinális diakónusra bízta a tanácskozás jogát, majd a római nép jóváhagyását rendelte el. Ténylegesen azonban a pápaválasztók kardinálisok voltak, formálisan is kizárták a világi uralkodókat a pápaválasztásból. A császárnak megerősítési jogosítványa volt. Elsőször 1198-ban alkalmaztak szavazócédulákat III. Innozenz pápa választásánál. Az első konklávéra 1241-ben került sor. Akkor még annyival egyszerűbb volt a dolog, hogy mindössze 12 kardinális rendelkezett választási joggal.

(kép)

Elégetett titkok – szavazás Isten akaratát keresve

A legrövidebb idő, azaz egyetlen nap alatt sikerült megválasztani 1276. január 21-én V. Innozenz pápát. A leghosszabb konklávé 1005 napig tartott, azaz két év, kilenc hónap és két nap volt a tartama. IV. Clemens pápa halála után 1268-ban nem alakult ki kétharmados többség. Viterbo városa, amelynek püspöki palotájában volt a választás, úgy határozott, hogy a huzavona után kiéhezteti a kardinálisokat. Csak vizet és kenyeret kaptak, a palota tetőzetét is befedték, és úgy őrizték, hogy semmi és senki be ne tudjon jutni. A konklávé helyéül a 14. század óta Róma, illetve a Vatikán szolgált, de ezt csak 1996-ban rögzített II. János Pál pápa Universi dominici gregis kezdetű dokumentuma.

A zárt ajtók mögött tartott választás meghatározott ceremónia szerint alakul. Az első napon csak egy választási fordulóra kerül sor, a következő napokon kettőt délelőtt, kettőt délután tartanak. A szavazócédulára a kardinálisok az általuk favorizált jelölt nevét írják fel, jól olvashatóan a 2x2 centiméteres cédulára. Minden cédula ugyanazt a feliratot tartalmazza latinul: „Eligo in Summum Pontificem” – Legfőbb Pontifexként/püspökként választom…s ide jön a név. Ezután minden kardinális rangjuk sorrendjében az oltárhoz lép, magasra emeli szavazó céduláját, majd letérdel, s ezt mondja: „Testor Christum Dominum, qui me iudicaturus est, me eum eligere, quem secundum Deum iudico eligi debere” – Tanúmul hívom az Úr Krisztust, aki Bíróm, hogy azt választom, akit Isten akarata szerint választanom kell. Ezt követően a szavazócédulát a szavazatgyűjtő urnába helyezik. A választást segítő három szavazatszedő kardinális ügyel a szabályszerűségre, feljegyzik a már szavazott kardinálisok nevét. 30 eredménytelen szavazás után egyszerű többséggel választják meg az új pápát, ekkor már nem szükséges a kétharmados többség. A jelenlegi egyházfő, XVI. Benedek megválasztásakor 15 választási forduló volt. Az eredményes választás után megkérdezik a leendő pápát, elfogadja-e a megválasztását. Igen esetében a szavazás helyeként szolgáló sixtusi kápolnában az oltár előtt elhelyezett pulpitusra lép a pápai jelvényekkel kezében, s fogadja a rangsor szerint hozzá forduló kardinálisok engedelmességi ígéretét és köszöntését. Majd a pápaválasztás záróaktusaként a jelenlévőkkel együtt Te Deumot énekel, illetve imádkozik.

Az eredménytelen szavazati fordulók után a szavazócédulákat nedves szalmán olaj és szurok hozzáadásával elégetik, ez fekete füstöt képez, s jelzi a kívül valóknak, a Szent Péter várakozóknak a választás eredménytelenségét. Amennyiben a szavazás eredményes, a szavazócédulákat száraz szalmán jó adag kóc hozzáadásával elégetik, ami fehér füstöt képez. A színek egyértelműségének érdekében manapság már bizonyos vegyi anyagokat is hozzáadnak az égő szalmához.

A könnyek szobájától a Habemus-ig és az első urbi et orbi áldásig

Miután az új pápa elfogadta és igent mondott a megválasztására vonatkozó kérdésre, ettől a pillanattól fogva gyakorolja a pápai jogokat és kötelességeket. A kardinális dékán ez után felteszi neki a kérdést: „Quo nomine vis vocari?” – Milyen néven hívjanak, mi legyen a neved? Ezt egy nagyon szép jelképes cselekmény követi. A sixtusi kápolna oltárrészének oldalán – Michelangelo hatalmas Teremtés freskója alatt – található ajtón keresztül az új pápa belép a camera lacrimatoria-ba., a könnyek szobájába. Ebben a vörös drapériás teremben vesz búcsút az új egyházfő addigi életétől, másik értelmezés szerint ez az a hely, ahol a megválasztott pápa szabad utat enged pár pillanatra örömének. Itt található a fehér pápai reverenda és az aranysujtásos stóla, amit felvesz. Egyedül öltözik fel, majd visszatér a konklávéba, ahol fogadja a már említett tiszteltnyilvánításokat.

A procedúra végén a protodiakónus kardinális a Szent Péter katedrális Áldás-erkélyéről, a Benediktionsloggiaról ország-világnak bejelenti: „Annuntio vobis gaudium magnum, Habemus Papam…” - Nagy örömet hirdetek néktek, Van pápánk… Majd az új pápa rövid beszéde után urbi et orbi, Róma városának és a világnak szóló áldást ad. Hogy ki lesz ő, és mikor teszi meg ezt, ez még az Úr titka…