2019. október 18., péntek, Lukács napja van.
Email:  Jelszó: 

ARCHÍVUM

Ez a régi hidlap.hu szöveges archívuma, amely a 2014. február 12-ig keletkezett cikkeket tartalmazza.
Az itt található anyagok nem feltétlenül tükrözik az új szerkesztőség véleményét.

Hol a pénz? - a régen várt válasz

2011-08-28 06:05:00

Hol van a pénz? – régóta találkozunk ezzel a kérdéssel. Minden alfájának és omegájának tűnik Esztergom hitele, adóssága.

 

Hol van a pénz? – régóta találkozunk ezzel a kérdéssel. Minden alfájának és omegájának tűnik Esztergom hitele, adóssága más szóval, hisz emiatt indult adósságrendezési eljárás, ami kapcsán aztán Esztergom „botrányvárosként” dőlt az országos sajtóból, példa lett egy példaérték nélküli rendszerben, és ami miatt ma nincs arra pénz, amire korábban volt, Esztergom gúzsba kötve, összekötött kezekkel nézheti végig, ahogy körülötte tovább rohan a világ, az ország. Mindenki a korábbi városvezetéstől várja a választ, már akit érdekel valóban a válasz, és nem csak rossz hangulatkeltő, jól skandálható hangzatos szlogennek tekintik a „hol van a pénz?” gondolatot. A polgármester asszony egyik sokat emlegetett kérdése is ez, és arról mivel válasz nem érkezett közlemény formájában, csak azok tudhatnak, akik végig nézték a több órás testületi ülések közvetítését. Mivel tehát fontos kérdésről van szó, biztosan sokan várják a választ, így úgy éreztük kötelességünk közzé tenni az újság hasábjain is az autentikus választ, hisz a korábbi polgármester szólt erről a sokak érdeklődését vonzó témáról.


Az a 26 milliárd forint bűvös szám, ami a korábbi városvezető szerint sosem volt letagadott. Az összeg egy része, két milliárd forint peres követelések tárgya, amelyeknek nagy része rosszhiszemű, jogalap nélküli. Ezek a peres ügyek kiemelten például a fürdőépítés során furcsán csődbe ment ConturBau céget és másokat érint. Ha sikerrel járnak a perek, 24 milliárd forint összegre csökken a város hitelállománya, amely összeg több, mint a város egyéves költségvetése. A volt polgármester hangsúlyozta, hogy az, hogy egy önkormányzatnak van egy évnyi költségvetésnyi adóssága, nem jelent csődhelyzetet, sem jogilag, sem gazdaságilag nem ok arra, hogy csődeljárást indítsanak egy város ellen.

Ha szélesebben tekintünk ki látható, hogy például a legtöbb európai tagállamnak egy évnyi költségvetési adósságnál jóval nagyobb az adóssága, ráadásul nem is a költségvetéshez viszonyítva, hanem a bruttó hazai össztermékhez, a GDP-hez, ami jóval nagyobb, mint a költségvetés. Esztergom GDP-je több tízszerese, mint a költségvetése, hiszen ebbe beletartoznak az itt termelt termékek és javak, például itt említhetjük a Suzukit is.

Többször írtuk magunk is a Hídlapban, hogy Esztergom a top 10-es eladósodott magyar városok között sem szerepel. Ha ettől el is tekintünk az, hogy egy évnyi költségvetésnyi főösszeggel tartozik Esztergom a hitelezőknek, elsősorban bankoknak, az magyar, vagy európai körülmények között normális.


A hitel nem bűn, hanem a gazdasági fejlődés része, a legtöbb magyar család ezzel rendelkezik. A családi eladósodás példája sem először kerül a lap hasábjára, többször írtunk arról is, hogy ha a hitelt a család beruházásra, otthonteremtésre költi, netán egy vállalkozás indítására, az teljesen normális, hiszen ez gyümölcsözhet, gyarapodáshoz vezet. A volt polgármester felhívta a figyelmet arra, is, hogy Esztergomban ez a 24 milliárd forintnyi összeg, illetve ennél több is, beruházásokra fordíttatott, és ezek tények. „Lehet mondani, hogy hol a pénz, de ezek a tények, az, hogy a városban beruházott összeg jócskán meghaladja a hitel mértékét az elmúlt tíz év tekintetében. Nem hogy a hitelt beruháztuk, hanem megtoldottuk a hitelt, többet fektettünk be, mint amennyit felvettünk, ami mind családoknál, mind vállalkozásoknál követendő példa lenne” - mondta Esztergom volt polgármestere. Persze kételkedők mindig vannak és maradnak, így elhangzott, hogy aki nem hiszi ezeket, az nyugodtan utánajárhat, ha előveszi az elmúlt 11 év költségvetés zárszámadásait – ezek rendeletek, jogszabályok, amelyekben az elkönyvelt tételek szerepelnek. Ha bárki összeadja a beruházásokat, látni, hogy a beruházások mértéke meghaladja a hitelek mértékét.

Mindenki talán abban egyetért, hogy Esztergomban igen nagy lemaradást kellett behozni, hihetetlen mértékű beruházások voltak szükségesek, hiszen Esztergom nagyon hátrányos helyzetből indult. Trianonnal pórul járt, a szocializmus alatt pedig még inkább hátrányos helyzetbe került a város. Az esztergomiak elvárták és megérdemelték, hogy ennyi hátrányt követően a város ismét fellendüljön, és ezt nem is veszi el senki a várostól, bárhogy is alakulnak a politikai viták.

A volt polgármester kiemelte, hogy a gond nem itt van, hanem ott, hogy elindult a csődeljárás, ami rettenetes súlyt helyezett a városra, borzasztó nehéz helyzetbe hozta Esztergomot. Ha bárki belegondol, ha például Magyarország vagy egy bármelyik más ország fizetésképtelenséget jelentene be, akkor letérdelne az érintett országok gazdasága, évtizedekre tönkremennének. A fizetésképtelenség bejelentése, csődeljárás kérése gazdasági szempontból a legrosszabb húzás volt, ezt majd minden gazdasági szakember megerősíti. Nehezményezés kíséri azt a tényt is, hogy alig egy hónapot követően indította el Tétényi Éva az adósságrendezési eljárást, amely időszak nem lehetett elegendő arra, hogy áttekintse, átlássa a helyzetet. Ezzel évtizedekre megállt a fejlődés, és olyan dolgokat vesztett el Esztergom, amelyeket nem lehet visszaszerezni sohasem. A családi minta említése nem újszerű már itt a Hídlapban, és most egy más aspektusban is visszatértünk hozzá: bármely család, aminek anyagi helyzete olyan, mint a városnak volt tavaly októberben, azaz egy évnyi bevételével egyezett a felvett hitel összege. Például ha egy családban a férfi 150000 Forintos fizetéssel rendelkezik a nő pedig 100000 Forinttal, akkor a havi 250 000 Ft-ból, ami évi 3 millió, ki tudnak fizetni egy 3 millió Forintos hitelt úgy, hogy közben a rezsit, az ételt és a ruházkodást is fedezik. Az ilyen család nincs végveszélyben, különösen, ha mondjuk húsz éves hitelről van szó. Így van ezzel Esztergom városa is, hiszen több 100 millió forintot fizet ki például intézmények fenntartására, úgymond rezsi költségekre. A 3 milliós adósság nem túl nagy, a magyar családok többsége ennél sokkal nagyobb adósságot kell, hogy elviseljenek. Ez egy normális, felelős gazdálkodás, különösen, ha beruházásokra költik. Az éves költségvetés mértékének megfelelően eladósodni, nem felelőtlenség.

De abban a pillanatban, amikor a család azt mondja, hogy a 3 milliós adósságot nem akarom tovább fizetni, akkor a család tönkre megy, jön a bank, elárverezteti a lakást, a vagyont. Ilyen volt Esztergomban a vagyonfelosztás réme, amit sikerült elkerülnünk, ha család lennénk, mondhatnánk, hogy megúsztuk azt, hogy elvigyék a házunkat. De azzal hogy fizetésképtelenséget jelentett be a város, abból az következett, hogy újjá strukturálták a hiteleket, és ezzel sokkal nehezebb helyzetbe került Esztergom, többet és szigorúbb feltételekkel kell visszafizetni, mintha a csődeljárás el lett volna kerülve és szabadon gazdálkodott volna a város tovább.


Meggyes Tamás hangsúlyozta, a tényeket figyelembe kell venni, nem elegek az érzelmek. Ismét megerősítette, amit a frakció maga már többször kommunikált, hogy amikor elindította Tétényi Éva a csődeljárást, Esztergomnak volt annyi pénze a számláján, hogy kifizesse az aktuális részleteket. Ha egy magyar családnak minden hónapban van annyi pénze, hogy a megélhetés mellett fizesse a részleteket is, akkor az ma egy jó helyzetben lévő család. Esztergom mindig, minden hónapban ki tudta fizetni az adott havit, természetesen nem tudta volna egyben visszafizetni az egész tartozást, de az adott havi törlesztő részletet igen.

Összefoglalva az elhangzottakat, mivel a város nem fizette ki a részletet, így beállt a szerződés felmondása, az egy havi törlesztő részlet helyett pedig az egész hitelt azonnal vissze kellene fizetni. Persze léteznek erre is konstrukciók, de sokkal szigorúbbak, kedvezőtlenebbek a városra nézve, mint korábban, ami érthető, hiszen a nem fizetéssel nem csak szerződést szegtünk meg, hanem elvesztettük azt a bizalmat, amit a hitelezők nyújtottak Esztergomnak, amely lehetővé tette, hogy minél kedvezőbb feltételekkel, alacsonyabb kamattal kelljen törlesztenünk. Az adósságrendezési eljárásnak ez is egy, méghozzá a legfájdalmasabb következménye, hiszen minden egyéb ebből fakad.

Meggyes Tamás azt is elmondta, hogy véleménye szerint sem feltétlenül szerencsés dolog a hitel, de az elmúlt évtizedekben ilyen gazdasági rendszer alakult ki, és Esztergom ugyanúgy gazdálkodott, mint bármilyen város Magyarországon vagy a világban, talán azzal a kivétellel, hogy míg mások a napi kifizetésekre, működésre fordították, mi fejlesztésekre, beruházásokra. A hitel nem bűn, hanem egy lehetőség, amivel felelősen, okosan kell bánni, megfontoltan felvenni és törleszteni – de nem megtagadni a fizetését. Most ezek a feltételek adottak, ezekkel kell együtt élni, innen kell továbbmenni, ez a város érdeke. Százszor meg kell fontolni mindent, ki kell fizetni a tartozásokat, hiába és bármennyire is kellemetlen. Igen, nehéz dolog ez, lemondásokkal is jár, nem kevéssel, de tudomásul kell venni, hogy a csődeljárás ezzel is jár, olyan döntések kellenek, hogy a körülményekhez képest a lehető legjobbat biztosítsák Esztergomnak. Ha dönte­ni kell a további felszámolás, hitelvesztés, bukdácsolás, a város tönkremenetele és a zöldterületekre fordított összegek mellett, akkor tudomásul kell venni, hogy erre vagy arra kevesebb pénz jut.


Zárómondataiban a korábbi polgármester elmondta, hogy az emberek eddig is itt éltek, tudják, hogy éltek, és tudják mi a különbség 1990 és 2000, 2000 és 2010, 2010 és 2011 között. Mindig kellett hiteleket fizetni, a város működött, az emberek soha nem éreztek olyan nehézségeket, mint amiket most éreznek. Az embereket átmenetileg meg lehet téveszteni, de hosszútávon nem, ki fog derülni, hogy ki mit állít valótlanul. Ha nem lett volna csődeljárás, és figyelembe lett volna véve, hogy a város hitele bár sok volt, de tudta volna fizetni, nem mentek volna tönkre családbarát programok, intézmények, cégek. „Így vált elpocsékolt pénzzé az, amit ezekbe fektettünk. A szabad mozgástér helyett egy szűkre szabott lehetőség maradt.”


„Az emberek 99 százaléka nem tudja, mennyire bonyolult a költségvetés tervezése, bárki bármit hazudhat, megtévesztheti az embereket. A csődeljárás politikai büntetés volt – mi tesszük egymást tönkre esztergomiak, azzal, hogy elhisszük a mendemondákat és egymás torkának esünk, de ennek mindannyian meg isszuk a levét. Többet nem kívánok itt szólni” – mondta, a korábbi polgármester, pedig véleményének megismerése nélkül nem lehet az elmúlt 11 évet és a jelent teljes valóságában megítélni.