2019. február 17., vasárnap, Donát napja van.
Email:  Jelszó: 

ARCHÍVUM

Ez a régi hidlap.hu szöveges archívuma, amely a 2014. február 12-ig keletkezett cikkeket tartalmazza.
Az itt található anyagok nem feltétlenül tükrözik az új szerkesztőség véleményét.

Vadregényes őszi Pilis-túra

2008-10-05 10:01:00

Az ország egyik legszebb és legvadregényesebb tájára kalauzolja el olvasóit a most egyéves túrabakancs rovat, melyben Lomniczi Gergely, a Pilisi Parkerdő kommunikációs vezetőjének segítségével ezúttal is legendák és páratlan természeti képződmények nyomában járunk.

Útvonalunk ezúttal Dömösről vezet a Szőke-forráson, a Király-kúton, az Akasztó-hegyen át, a Prédikálószéken és a Vadálló-köveken keresztül vissza Dömösig. Ez az út körülbelül 12 kilométer hosszú, így ez egy egész napos kirándulás, főleg, mivel a szintkülönbség is jelentős. „Kilométerre inkább egy közepes, viszont a szintkülönbség miatt ez egy nehéz túra, melynek a lankásabb oldalán megyünk fel, és az igazán meredek szakaszánál jövünk le, de természetesen fordított irányba is meg lehet járni. A Vadálló-köveknél két kilométer alatt nagyjából ötszáz méteres szintkülönbséget kell leküzdeni, éppen ezért ez egy kimondottan őszi vagy tavaszi túra inkább, mivel télen jegesedés, hó miatt alaposan meg kell gondolni, hogy végig tudjuk-e járni” – kezdte egy jó tanáccsal Lomniczi Gergely. A dömösi templomig akár busszal vagy autóval is mehetünk, onnantól kezdődik ugyanis tényleges kirándulásunk. Arra érdemes figyelni, hogy innen indul a Rám-szakadék felé vezető túra is, így hétvégente kellemesebb időben viszonylag sokan lehetnek, ezért gyakran a központban már nem lehet parkolni. Elhagyva járműveinket az első két kilométeren több jelzés, piros, sárga, zöld is együtt fut, mi a pirosat kövessük, melyen eljutunk a Szőke-forrás völgyébe. „Helyi legenda fűződik ehhez a helyhez, mely szerint azért nevezik Szőke-forrásnak, mivel egy szép aranyhajú lány szokott benne titokban mosakodni, és azt tartják a helyiek, hogy olyan hideg a vize, hogy nem tanácsos belőle inni” – fejtette ki a parkerdő kommunikációs vezetője. Emellett a patak mellett visz az utunk, melyen egy kápolnát is találunk. A Szentfa kápolnánál rendszeresen tartanak még a búcsú keretében misét. Haladva a piros jelzésű forrás völgyben elérünk a Király-kúthoz, ahol padokkal, asztalokkal együtt egy erdészeti pihenőház is található.

 

(kép)

 

Erre a pihenőhelyre akár a tízórainkat is betervezhetjük. Természetesen a Király-kútnak is van története. „A térségben van az Árpádvár nevezetű hegy és a helyi hagyomány szerint az Árpád-házi királyoknak volt itt egy szálláshelye, és az itt tartózkodó királyok jártak ehhez a kúthoz” – elevenített fel egy újabb legendát kirándulás-szakértőnk. Innen a király-kúti nyeregről a piros jelzésről balra fordulunk és a piros háromszöget követjük tovább. Egy kilométert haladva egy mély árkot kell kereszteznünk. A következő állomásunk az Akasztó-hegy, mely majd hatszáz méterre található a tengerszint felett. Neve rejtelmes, pontos történet nem fűződik hozzá, viszont az elnevezés beszédes lehet. A piros háromszögjelzés itt élesen balra kanyarodik. Tovább egy enyhe kaptatón jutunk fel a 640 méter magas Prédikálószékig, mely Lomniczi Gergely szerint a Pilis-Visegrádi-hegység vonulatának az egyik legszebb kilátó helye. Itt található egy Szent László-kereszt, a padoknál és asztaloknál pedig egy időre meg is pihenhetünk. „A Prédikálószékről a Dunakanyarra és a Börzsönyre kapunk kilátást, szembe vele a Duna túloldalán Zebegény és Nagymaros közt a Szent Mihály-hegyet láthatjuk, amely vadászattörténeti szempontból érdekes. 1980-as években ugyanis itt lőttek egy medvét, amely akkor még nem volt védett és átkóborolt Szlovákiából. Ez az utolsó helyszín Magyarországon, ahol egy medve „terítékre” került” – folytatta a parkerdő szakembere.

 

(kép)

 

Szép időben látszik a Csóványos is, amely a Börzsöny legmagasabb csúcsa. Az őszi időszakban, érdemes hidegfront után ellátogatni ide, akkor ugyanis nagyon tiszta a levegő és mes�szire ellátni. A visegrádi fellegvár viszont minden időben látszódik. A Prédikálószéknek szintén beszédes a neve, de ez is a múlt homályába vész, viszont nevével kapcsolatos, hogy a csúcs alatti szikladarabra három keresztet véstek a távoli múltban. Ennek a helynek még egy érdekessége, hogy 1988-ban a nagymarosi vízlépcső megépítése ellen tiltakozó Dunakör ide helyezett el egy emléktáblát, amely arra figyelmeztet, hogy milyen lett volna a táj, ha a beruházás megvalósul. „Annak idején a Prédikálószék tetejére terveztek egy víztárolót, egy turbinarendszert a hegyoldalban, amely felszivattyúzta volna a vizet olcsó éjszakai árammal, és ebből a tározóból a turbinarendszeren keresztül a víz erős esésével akartak előállítani áramot. Ez a környéket teljesen tönkretette volna, és ezt szimbolizálja a Dunakör által kihelyezett emléktábla” – részletezte a Parkerdő kommunikációs vezetője. A Prédikálószéktől már lefelé haladunk a piros háromszögjelzésen, mely elvezet az úgynevezett Vadálló-kövek hegygerinchez. Ez egy érdekes vulkáni eredetű természeti képződmény, amely andezitből áll, és egyes kutatók feltételezése szerint egy egykori tűzhányó peremének a maradványa. Több millió évvel ezelőtt felrobbant a tűzhányó, és az egyik pereme megmaradt, annak a maradványa a Vadálló-kövek. „Izgalmas, meredek útvonal, ezért itt különösen fontos a megfelelő lábbeli, mert itt van az a két kilométeres szakasz, ahol az ötszáz méteres szintkülönbségeket leküzdjük.

 

(kép)

 

A Vadálló-kövek egyébként kőoszlopokból, tornyokból állnak, melyeket az időjárás az erózió formál. Mivel folyamatosan aprózódnak tovább, ezért a hegyoldal törmelékes, gurulóköves lejtő” – tette hozzá Lomniczi Gergely. A képződmények érdekes neveket kaptak, a turisták szokása ugyanis, hogy különböző fantázia elnevezéssel látják el ezeket külső jellemzőik alapján. Van például nagy tuskó, széles torony, bunkó, függőkő, de barát és apáca nevű is. Ezenkívül egymás mellett áll négy szikla, a négy ujj torony, melynek sajnos az egyik ujja már letörött. A parkerdő munkatársa hangsúlyozta, a sziklákra veszélyes felmászni, a turistaút felől ugyanis könnyen mászhatónak tűnnek, viszont a másik oldal veszélyes és nagyon magas. A látványos és vadregényes Vadálló-köveknél eltöltött nézelődés után jutunk vissza a Szőke-forrás völgyébe, ahol ismét a piros jelzésen sétálhatunk vissza Dömösre.

 

Túránk során változatos élővilágot figyelhetünk meg. A Szőke-forrás völgyében, ahogy kaptatunk felfele jobbra-balra sokszínű erdőállományt láttunk a környékre jellemző fafajokból, mint például cseres erdő. A mélyebb szurdokvölgyekben úgynevezett szurdokerdő alakul ki, amelyben bükk, kőris, hárs, juhar, gyertyán is megtalálható. A Vadálló-kövek törmelékes lejtőjén jellegzetes a törmelékerdő, mely alacsonyabb fákból áll. Állatvilágból több védett madár is előszeretettel fészkel ezen a területen, mint például a holló, amely az utóbbi években hódította meg ismét a Pilist és a Visegrádi-hegységet, de más védett ragadozó madár is előfordul itt, mint a különféle sólymok, elsősorban a kerecsensólymok.

 

Magáról a Vadálló-kövekről, a Prédikálószékről és a környék erdőállományairól további információkat lehet kapni a www.parkerdo.hu oldalon a kirándulóknak menü, merre induljunk almenüpontjában.